Termékajánló
Termék részletek
Lativ kiadás: a Talmud
 |
A Bibliával ellentétben, amely része a világ kultúrájának, a Talmud mindenki számára pecséttel zárt könyv, kivéve azokat, akik fiatal korukban kezdik tanulmányozni, és kötetei fölött öregszenek meg.
Vannak fordításai. De próbáljon meg az avatatlan olvasó csak úgy felütni akár egyet is a lefordított kiadás harminc-harmincöt vaskos kötete közül! Egy-két fejezet után a legjobb akarattal is kétségbe fog esni, olyan sűrű, idegen, runaikus, szaggatott, cikcakkos szöveggel találja szemben magát. Vagy ezer évvel fiatalabb a Biblia nagy részénél, de első látásra úgy tűnik, mintha korszakokkal lenne öregebb.
Az íróasztalommal szemben a könyvespolcon ott van egy teljes Talmud-sorozat: huszonegy vörösesbarna bőrkötésű kötet díszsorfala, mind vagy fél méter magas. Ez a híres vilnai, 19. század végi kiadás Amerikában megjelent reprintje. Kicsit odébb, egy másik polcon ott vannak az eredeti Vilnai Talmud ütött-kopott, megrogyott kötetei, rongyos-repedezett, barna bőrkötésben. A nagyapáméi voltak, aki 1928-ban jött Szovjet-Oroszországból Amerikába, magával cipelve Talmudját. Vele kezdtem el tanulni, és azt ígérte, hogy halála után örökölni fogom a rejtélyes köteteket. Kilencvennégy éves koráig élt. Nem egészen két évvel a halála előtt megvettem a reprint kiadást, hiszen kitűnő egészségben élt Izraelben, én pedig belefáradtam a miniatűr betűs kommentárok olvasásába a kisebb példányban, amit szintén tőle kaptam valamikor. Ezért van két Vilnai Talmudom: a szép, fehér papírra nyomott facsimile és a hosszú életen át használt, megsárgult, elnyűtt másik. A fiaimra akarom hagyni őket.
Találomra leveszek egy kötetet az új kiadásból. Hatalmas és súlyos. Két kézzel billentem az asztalra. Kinyitom, s az élükön vörös márványmetszésű lapok majdnem síkban, éppen csak enyhe hullámba hajolva feküsznek előttem. Két tömör, fekete hasábot látok, rendezetlen körvonalú héber szedést, két oldalukon keskenyebb, kisebb betűs hasábok, amelyeket újabb, még karcsúbb, egészen apró betűs kolumnák szegélyeznek. A szöveg pontozatlan, és írásjelek sincsenek benne.
A tömör oszlop maga a Talmud. A keskenyebb hasábok kommentárok vagy olvasatvariációk, utaló jegyzetek. A traktátus hátoldalán további kommentárok állnak, sűrű szedésű, ijesztő hosszúságú tömbökben. Úgy tetszik, a tanuló egyetlen talmudi mondaton belül tíz évszázadot, tucatnyi országot átfogó vitába csöppen.
Állítólag léteznek élő emberek, akik megtanulták és elsajátították az egész Talmudot, összes kommentátorának a vilnai kiadásban több mint száz szerepel minden egyes szavával és az egész judaista irodalommal együtt. Szerintem erre halandó nem képes. Ámbár az emberi agy bámulatra méltó teljesítményeket produkál, úgyhogy minden lehetséges…
forrás: www.zsido.com
Vannak fordításai. De próbáljon meg az avatatlan olvasó csak úgy felütni akár egyet is a lefordított kiadás harminc-harmincöt vaskos kötete közül! Egy-két fejezet után a legjobb akarattal is kétségbe fog esni, olyan sűrű, idegen, runaikus, szaggatott, cikcakkos szöveggel találja szemben magát. Vagy ezer évvel fiatalabb a Biblia nagy részénél, de első látásra úgy tűnik, mintha korszakokkal lenne öregebb.
Az íróasztalommal szemben a könyvespolcon ott van egy teljes Talmud-sorozat: huszonegy vörösesbarna bőrkötésű kötet díszsorfala, mind vagy fél méter magas. Ez a híres vilnai, 19. század végi kiadás Amerikában megjelent reprintje. Kicsit odébb, egy másik polcon ott vannak az eredeti Vilnai Talmud ütött-kopott, megrogyott kötetei, rongyos-repedezett, barna bőrkötésben. A nagyapáméi voltak, aki 1928-ban jött Szovjet-Oroszországból Amerikába, magával cipelve Talmudját. Vele kezdtem el tanulni, és azt ígérte, hogy halála után örökölni fogom a rejtélyes köteteket. Kilencvennégy éves koráig élt. Nem egészen két évvel a halála előtt megvettem a reprint kiadást, hiszen kitűnő egészségben élt Izraelben, én pedig belefáradtam a miniatűr betűs kommentárok olvasásába a kisebb példányban, amit szintén tőle kaptam valamikor. Ezért van két Vilnai Talmudom: a szép, fehér papírra nyomott facsimile és a hosszú életen át használt, megsárgult, elnyűtt másik. A fiaimra akarom hagyni őket.
Találomra leveszek egy kötetet az új kiadásból. Hatalmas és súlyos. Két kézzel billentem az asztalra. Kinyitom, s az élükön vörös márványmetszésű lapok majdnem síkban, éppen csak enyhe hullámba hajolva feküsznek előttem. Két tömör, fekete hasábot látok, rendezetlen körvonalú héber szedést, két oldalukon keskenyebb, kisebb betűs hasábok, amelyeket újabb, még karcsúbb, egészen apró betűs kolumnák szegélyeznek. A szöveg pontozatlan, és írásjelek sincsenek benne.
A tömör oszlop maga a Talmud. A keskenyebb hasábok kommentárok vagy olvasatvariációk, utaló jegyzetek. A traktátus hátoldalán további kommentárok állnak, sűrű szedésű, ijesztő hosszúságú tömbökben. Úgy tetszik, a tanuló egyetlen talmudi mondaton belül tíz évszázadot, tucatnyi országot átfogó vitába csöppen.
Állítólag léteznek élő emberek, akik megtanulták és elsajátították az egész Talmudot, összes kommentátorának a vilnai kiadásban több mint száz szerepel minden egyes szavával és az egész judaista irodalommal együtt. Szerintem erre halandó nem képes. Ámbár az emberi agy bámulatra méltó teljesítményeket produkál, úgyhogy minden lehetséges…
forrás: www.zsido.com
